M I P

2007.

Váci Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Ágfalva

1. Az intézmény bemutatása:

1. 1 Adatok:

az intézmény neve: Váci Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

székhelye, címe: 9423 Ágfalva Váci Mihály u. 1

fenntartója: Ágfalva Község Önkormányzata

alaptevékenysége: általános iskolai nevelés, oktatás, melynek során nappali tagozatos oktatást végez, alapfokú művészetoktatást biztosít:

- zeneművészeti ágban (furulya, klarinét, trombita, kürt, zongora)

- táncművészeti ágban (néptánc)

- képzőművészeti ágban (festészet)

jogállása: részben önállóan gazdálkodó intézmény

alapításának éve:1929 (1968-ban bővül 5 tanteremmel, jelenleg 8 tanteremmel, 2 szaktanteremmel, tornaszobával működik)

Arculata, tanulói összetétele: 8 osztályos, 8 tanulócsoportos német nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola, alsó és felső tagozattal, napközi otthonos és tanulószobai csoporttal. A három művészeti ág működtetésével.

	2000/01.	2001/02.	2002/03.	2003/04.	2004/05.	2005/06.	2006/07.
Tanulólétszám	109	102	100	93	96	89+71m.o.	110+68m.o.
Tantestület létszáma	15	15	15	14	14	13+4 m.o.	12+4 m.o.

(m.o.= művészetoktatás)

2. Bevezető

2.1 Összegzés az eddigi minőségbiztosítási munkáról

Iskolánk 6 évre visszanyúlóan rendelkezik tapasztalatokkal a minőségbiztosítási munka terén.

2000/2001-es tanév:

· A minőségbiztosítás fogalmának bevezetése, ismerkedés az alapfogalmakkal

· A támogató szervezet kialakítása

· A pedagógiai programba bekerül a minőségbiztosítás stratégiai terve, a tantestület a COMENIUS I modell mellett dönt

· SWOT analízis készül

2001/2002-es tanév:

· Közvetlen partneri igény- és elégedettség mérés

· Minőségi körök alakulása

· OKÉV mérések lebonyolítása

· I. intézkedési terv elkészítése:

Téma: A tanulási munkafegyelem és a tanulási módszerek javítása

A pedagógusok hatékony motivációs módszerei

2002/2003-as tanév:

· Az I. intézkedési terv végrehajtása

· Folyamatkövetés, korrekciók

· Az önkormányzat képviselőtestületének és a tantestület fóruma

· Jövőkép megalkotása

2003/2004-es tanév:

· A minőségbiztosítási bérezés szabályzatának kialakítása és elfogadtatása

· Felkészülés az irányított önértékelésre

· A törvényileg előírt MIP elkészítése.

2004/05.tanév

· Művészetoktatás előkészítése

· Szöveges értékelésre felkészülés

2005/06.tanév

· Iskolánkban a művészetoktatás bevezetésre kerül

· Pedagógus beiskolázások, a művészeti oktatás feltételeinek megteremtése

· Rendszeres óvodai kapcsolatok kiépítése

· Fejlesztő foglalkozások bevezetése- fejlesztő pedagógussal, logopédus-gyógypedagógussal

A legfőbb változás a MIP bevezetése óta, hogy iskolánk új arculatot kapott a művészetoktatás bevezetése révén. A német nyelvoktatás mellett ez a profil bővülés a tanuló hasznos szabadidő eltöltését szolgálja leginkább. A tárgyi feltételek javulása mellett oktató-nevelő munkánk színvonala megfelelő.

Rendszeressé vált a logopédiai- gyógypedagógiai fejlesztő foglalkozás.

Előre léptünk a tanulólétszám tekintetében, évről-évre növekvő tendenciát érzékelünk.

Partneri elégedettségmérés 2003-2004-ben megtörtént (tanulói, szülői, alkalmazotti).A felmérések összegzése alapján fejlesztendő területek ( iskola felszereltsége, tisztasága, belső díszítése, a tanulmányi teljesítmények javítása, az ügyeleti rendszer hatékonyabbá tétele) korrelálnak a minőségbiztosításban kitűzött célokkal. A partnerek visszajelzéseire folyamatosan reagálunk.

A MIP működtetése során az újabb problémák felmerülésével az adott területen újra kellett gondolni a feladatokat, a felelősök körét.

3. Az intézmény minőségpolitikája

3. 1. Küldetésnyilatkozatunkat a pedagógiai programunkban fogalmaztuk meg.

Intézményünk többcélú, összetett oktatási intézmény, amely a tanulókat versenyképes kínálattal várja, hogy képességeiknek, személyiségüknek megfelelően tanulhassanak.

Az intézményünkben lehetőséget nyújtunk az általános ismeretek megszerzésén túl a művészetoktatásban a zene, a képzőművészet, a tánc indított tagozatain való tanulásra.

Célunk, hogy tanulóink biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben.

Iskolánkban az ismeretközvetítés tanulóközpontú, magas színvonalú, az oktatás változásaira nyitott.

Az iskolai oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, a nemzetiségi német nyelvet magas szinten elsajátított tanulókat képezünk.

Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk.

A családias, harmonikus légkör megteremtése nagymértékben hozzájárul a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatásához, a kiegyensúlyozott személyiségük fejlődéséhez.

Elvárjuk, hogy tanulóink, tanáraink, szülők és az oktatást segítő alkalmazottak közössége véleménynyilvánítással segítse az oktató-nevelő munkát, a célok meghatározását és azok megvalósítását.

Célunk kell, hogy legyen a kiszámítható, eredményes és hatékony működés. Meg kell őriznünk saját értékeinket, de folyamatos önfejlesztéssel és innovációs képességgel kell bírnunk.

Az intézményi önértékelésre építünk, a partnerközpontúság jegyében fejlesztési terveket készítünk.

Igyekszünk elérni, hogy a pedagógusok többsége aktívan vegyen részt a minőségfejlesztési munkában, legyen belső igénye a szakmai munka intézményi szintű fejlesztésére.

3. 2. Minőségpolitikai nyilatkozat

Iskolánk elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységben, hogy partnerei igényét minél teljesebb körben igyekszik kielégíteni; valamint törekszik partnereinek intézményünkkel kapcsolatos elégedettségét megőrizni és folyamatosan növelni.

Az iskola megtartó erejének növelése érdekében elsősorban tanulóink igényeinek kívánunk megfelelni és érdekeiket szolgálni. Az általános alapok fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását, a tehetséges tanulók támogatását, fejlődésük elősegítését. Arra törekszünk, hogy tanulóinkat olyan gyakorlatias ismeretek birtokába juttassuk, amelyek segítik őket a továbbtanulásban, pályaválasztásban.

Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy az iskolánkból kikerülők társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak.

3. 3. Fentiek szem előtt tartásával az intézményi minőségfejlesztés célja:

- Biztosítani a minőségi nevelés és oktatás körülményeit;

- Megőrizni és folyamatosan javítani a nevelés, oktatás színvonalát;

- Nemzetiségi német nyelvoktató oskola lévén, a nyelvoktatásunkban az elsődleges cél a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása, a helyi német kultúra ápolása, a hagyományőrzés;

- A bevezetésre került művészetoktatás felmenő rendszerű folytatása, zene, képzőművészet és néptánc szakágakban;

- A kor követelményeinek megfelelő környezeti nevelés szinten tartása;

- A nevelőtestület minőség iránti elkötelezettségének szinten tartása belső és külső képzéssel, a minőségirányítási rendszer folyamatos működésével és fejlesztésével;

- Vonzóvá tenni iskolánkat a mindennapi működés és az intézményi fejlesztéseink rendszeres közzétételével.

3. 4. Pedagógiai és szervezeti minőségcéljaink

Pedagógiai célok, értékek, elvek	Minőségcélok
1.Élethosszig való tanulás, folyamatos művelődés megalapozása	Olyan ismeretek és olyan eszköztudás birtokába juttatni a tanulókat, amelyeknek birtokában képesek az önálló tanulásra, önművelésre, a helyes pályaválasztásra. Iskolai könyvtár kialakítása külön helységben A továbbtanulási statisztikákban növekedjen az első helyen bejutók aránya
2. Célunk a tanulók személyiségének teljes körű fejlesztése	A tanulók képességeinek maximális kibontakoztatása, pozitív személyiségjegyekkel való felvértezése
3.Univerzális alapműveltség kialakítása	Eszközszintű olvasás, önálló tanulási stratégiák, megfelelő tantárgyi alapok, alkalmazott nyelvtudás, megfelelő informatikai és technikai tudás elsajátítása a tanulókkal
4.A tanulók legyenek képesek a társadalmi együttélésre	Társas kapcsolataikat ápolják, tevékeny, felelős tagjai legyenek a társadalomnak, tanúsítsanak környezetkímélő magatartást. Ennek alapja az aktív osztályközösségek és a DÖK működése.
5.A tanulók rendelkezzenek szilárd erkölcsi ismeretekkel, normákkal	Rendre, fegyelemre, közösségépítésre ösztönözzük tanulóinkat. A barátság, munka, becsületesség, hazaszeretet következetesen és pontosan éljen tanulóink fogalmai között. Csökkenjen a fegyelmi büntetések száma.
6.Egyénre szabott személyiségfejlesztés	A személyes felkészültség és szociális alkalmasság alapján helyes motivációval és következetes pedagógusi magatartással a megismerő folyamatok során a tanulót a lehető legjobb teljesítményhez kell juttatni. Készüljenek fejlesztési programok a rászorulóknak!
7.Az iskola érzelmi hatásának fokozása	Pozitív érzelmek, kötődések kialakítása az iskolához, osztályközösséghez, pedagógushoz, társakhoz, tantárgyhoz. Vonzó iskolai programok szervezése, iskolai hagyományok ápolása, szimbólumok használata
8.Gyermekközpontúság minden tevékenységben	Differenciált tanulás; egyéni, személyre szabott értékelés; a gyermeki jogok tiszteletben tartása
9.Esélyegyenlőség biztosítása	Egyenlő esélyeket biztosítsunk minden gyermek számára az egyéni érvényesülés útján minden területen
10.Helyes önismeret kialakítása	A helyes önismeret birtokában legyenek képesek a tanulók a helyes pályaválasztásra, a boldog életre
11.Az egészséges életmódra nevelés és a prevenció előtérbe helyezése	A testileg és lelkileg egészséges gyermekből lehet önmagát kiteljesíteni képes felnőtt Minél nagyobb számban legyenek a szervezett sportfoglalkozásokon résztvevő tanulók, változatos sportolási lehetőségek biztosítása. Csökkenjen az egészségügyi szűréseken kiszűrt tanulók száma (gerinc- és lúdtalpszűrés, fogászati vizsgálat, szemészeti vizsgálat)
12.Nemzetközi kapcsolataink ápolása, fejlesztése	Hatékony és sokrétű kapcsolat a testvérközséggel valamint a szomszédos és közeli osztrák falvakkal
13.A „felfedezve tanulás” – az ismeretszerzés örömének megtapasztalása a tanórákon és ennek biztosítása az erdei iskolai programokon	Az erdei iskolai program továbbvitele és folyamatos megvalósítása
14.Partnerközpontúság	Elégedettségi mutatók javítása Emelkedjenek 3 %-kal
15.A kommunikációs csatornák optimális működése	Az intézményi belső kommunikáció javítása
16.A szakmai, személyi feltételek maximális biztosítása Szakértelem, kompetencia	Optimális humánerőforrás gazdálkodás Az iskolánk ____ éven belül rendelkezzen _______ szakos tanárral. Pedagógusok szakmai önművelésének biztosítása.
17.A megbízhatóság megvalósulása minden területen	A feladatok az előírtaknak megfelelően, a határidőre valósuljanak meg.
18.Hozzáférhetőség, hozzájutás	Az iskola meghatározó dokumentumai mindenki által elérhetőek legyenek, a szolgáltatások mindenkire kiterjedjenek.
19.Panaszkezelés	A partnerek által észlelt hiba korrigálása gyors legyen, készüljön panaszkezelési eljárásrendszer.
20.Érzékenység, felelősségtudat	Személyesen és átgondoltan biztosítsuk a szolgáltatást, a partner érdekeit szem előtt tartva. Azonnali reagálás a változásokra.
21.Biztonságos iskola Veszély-, kockázat- és balesetmentesség	Az előírt egészségügyi és biztonsági irányelveket, szabályokat be kell tartani. Nyugodt iskolai légkör biztosítása.
22.Empátia, udvariasság megvalósulása az iskolában	Az iskola munkatársai helyes kommunikációval viszonyulnak egymáshoz és a partnerekhez.
23.Bevonódás, figyelmesség	A partnerek minél széleskörűbb bevonása a folyamatokba. Működő visszacsatolás, választási lehetőségek biztosítása.
24.Kulturált, esztétikus környezet biztosítása	Tiszta, ápolt belső és külső környezet kialakítása és megőrzésének biztosítása.
25. Hatékony PR-tevékenység	Növekedjen az iskola ismertsége

3. 5. Az intézmény jövőképe

1. Iskolánk korszerű, felújított, jól felszerelt épületben működik, mely minden tekintetben megfelel az oktatási, nevelési céloknak. Az épület bővítését követően a falu közösségi házának szerepét is betölti- tornacsarnok, községi könyvtár, előadótermek, próbatermek a civil szervezetek, az idősek és az ifjúság számára- többfunkciós szerepben.

2. Tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozásunkra, a német nyelv tanítása kiemelt szerepet játszik oktatási céljaink között. Hatékony, használható, gyakorlati nyelvtudást biztosítunk tanulóinknak élő testvérkapcsolatainkkal. Tovább folytatjuk a kapcsolattartást Schefflenzzel és a közeli osztrák falvakkal.

3. Az ideális tanulólétszámot fenntartjuk a demográfiai mutatók és az épület befogadóképességének figyelembe vételével. Összlétszámunk 100 fő alá nem csökken. A kis létszám mellett továbbra is megvalósul az egyéni bánásmód, nagyobb figyelem jut egy tanulóra.

4. A helyi német kultúra ápolása- hagyományőrzés élő és folyamatos. A német nemzetiségi tánccsoportok, a helytörténeti gyűjtemény adta lehetőségek, kapcsolat a német önkormányzattal, a Morgenröte nemzetiségi kórussal és a fúvószenekarral kiváló színteret adnak ehhez a munkához.

5. Környezetkultúránk fejlesztése, természeti adottságaink kihasználása mellett intézményünk erdei iskolai bázisiskolaként működik. A megfelelő feltételek biztosítása, kialakítása után- meleg víz, vizes blokk, kiszolgáló helyiségek, esőházikó. Pavilon, szalonnasütő és pihenőhely, padok, játszótér az udvarra- a nyári és a kiránduló időszakokban bérbe adható táborozás, túrázás céljára.

Megfogalmazásra került 2003. május 6-án a tantestületi és a képviselőtestületi Swot analízis és kérdőíves felmérés felhasználásával.

6. Művészetoktatás bevezetése nyújtson lehetőséget a sokoldalú képzésben. 2005. szeptember 1-től: zeneművészeten belül zongora, trombita, klarinét, furulya tanszakokon, képzőművészeten belül festészet, táncművészeten belül néptánc tanszakokon indult meg a képzés.

(Iskolánk jövőképét a 6. ponttal 2005. márciusában egészítettük ki.)

4. A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó elvárásai és feladatai

4.1. A fenntartói fejlesztési terv főbb tézisei:

„Az önkormányzat az 1993. évi LXXIX. tv. szerint látja el közoktatással kapcsolatos feladatait.

A nevelési, oktatási feladatok ellátása érdekében napközi-otthonos óvodát, illetve nyolc évfolyamos német nemzetiségi nyelvet oktató általános iskolát tart fenn, alapfokú művészetoktatással (zeneművészet, képzőművészet, néptánc) állami támogatásból és saját erőből.

Biztosítja a megfelelő tárgyi és személyi feltételeket a Ktv.-ben kitűzött feladatok ellátása érdekében.

Jelenleg, és a távlati elképzelésekben sem szerepel, hogy az óvodai vagy iskolai nevelést részben vagy egészben az önkormányzat megszüntesse, illetve más önkormányzatnak adja át.

Az önkormányzat közművelődési rendelete értelmében az általános iskola helyt ad a falu rendezvényeinek, egyéb művészeti, szakköri, egyesületi tevékenységének.

A létszám növelése érdekében újabb képzési területek oktatását (pl.angol nyelv) célozza.

Az önkormányzat a faluközpont kialakítása mellett fő feladatának tekinti az általános iskola állapotának megóvását, javítását, egy megfelelő tornacsarnok létrehozását az eszközfejlesztési határozatnak megfelelően.”

4. 2. ÖMIP- fenntartói minőségpolitika

Ágfalva Község Önkormányzatának Minőségirányítási Programja „a minőség fogalmaként az intézményekkel szemben támasztott partneri igényeknek való megfelelést (gyerek, tanuló, szülő, pedagógus, fenntartók), valamint a tervezett és ellenőrzött működést tekinti.”

Az intézmény:

· garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést oktatást

· a tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését, az átjárhatóság elvének érvényesítését, hogy nyomon követhető legyen a tanuló előre menetele egyéni tanulási útja

· művészetoktatás tanulói tehetségüknek és képességüknek megfelelő képzést biztosítson

· alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, megtartva a sokszínűséget

· stabil, innovatív nevelő oktató tantestület működjön

· a „hozzáadott pedagógiai értékek” mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók legyenek

· minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja a minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszer

· hatékony gyermek és ifjúságvédelmi munkát építsen ki, mind a prevenció, mind a hátránykompenzációban

4. 3. Az ÖMIP és a MIP viszonya – fenntartói elvárások

Fenntartói elvárás az intézmény felé	A fenntartói elvárásból adódó intézményi célok	A célok teljesítéséhez kapcsolódó feladatok
Jogszerű, törvényes működés	Jogszerűen, törvényesen működjön az iskola	A törvények betartása
Garantálja a minőségi nevelést, oktatást	Minőségfejlesztési rendszer kiépítése és működtetése	Eddigi minőségfejlesztési munkánk értékelése, újabb feladatok megfogalmazása
Biztosítsa a településünkön élő gyermekek számára a tankötelezettség teljesítését	Helyi lakosok gyermekeinek beiskolázása, nyomon követése a 9. oszt.-ig Az iskola megtartó erejének növelése	Az iskola népszerűsítése a sajtónyilvánosság felhasználásával Tanórán kívüli programok szervezése
Biztosítsa a művészetoktatásban tanuló növendéki bázis megőrzését, szélesítését	Növekvő létszám, szakos ellátottság	Nyílt órák, hangszerbemutatók, kapcsolattartás művészeti iskolákkal
A személyi feltételek javításával emelje az oktatás színvonalát	A szakos ellátottság növelése, különös tekintettel a művészetoktatásra	Szolfézs, fizika, kémia, rajz és könyvtár szakos tanárok pótlása; modulokra képzés, továbbképzések
Külön hangsúlyt fektessen a nyelvtanulásra ( nemzetiségi német, bevezetendő angol nyelv)	Német nemzetiségi nyelvet oktató programunk további folytatása, fejlesztése, az angol nyelv bevezetése	EU – projekt továbbvitele; cserekapcsolatok ápolása
Stabil, innovatív nevelőtestület kialakítása	Erkölcsi és anyagi elismerések növelése; az egyéni továbbtanulások támogatása;	Ruházati költségtérítés
Partnerközpontú működés	MIP elkészítése	MIP elkészítése és működtetése
Minden rászoruló gyermek kapjon segítséget mentális problémáinak kezelésében	Környezet- egészségnevelési program megalkotása és működtetése	Mentálhigiénés továbbképzéseken való részvétel; belső képzések, tréningek
Hatékony együttműködés az iskola, a fenntartó és a szülői ház között	Együttműködési megállapodások az iskola és a fenntartó között Beszámolók pontos, részletes elkészítése	Közművelődési feladatok ellátása Testületi fórumok Iskolaszékkel és szülői közösséggel együttműködés.
Hatékony együttműködés az intézmények között (iskola-óvoda)	Csak iskolaérett gyermekek érkezzenek minél nagyobb létszámban az iskolába	Bemutató óra a leendő 1. osztályosoknak Szülői ért. a leendő 1. osztályos szülőknek Ovi-suli a beíratást megelőzően
Logopédiai és pszichológiai foglalkozások megszervezése a nevelési tanácsadó bevonásával	Kiszűrni a logopédiai és pszichológiai kezelésre szoruló tanulókat, valamint aszakértői vizsgálat alapján az SNI- tanulókat	A veszélyeztetett tanulók névsorát elkészíteni minden tanév elején, számukra megszervezni a foglalkozásokat
Az iskola a változó elvárásoknak megfelelően fejlessze tovább minőségfejlesztési programot	Az irányított önértékelés lebo-nyolítása és értékelése után tantestületi döntés alapján folytatjuk a munkát Az intézményi és pedagógus, vezetői értékelés bevezetése 2008/09. tanév	Irányított önértékelés lebonyolítása Projektértékelés MIP elkészítése MIP kiegészítése az értékeléssel
A pedagógiai program megvalósulásának folyamatos követésével, esetleges változtatásával feleljenek meg a megújuló tantárgyi követelményeknek	A pedagógia program megújítása, felülvizsgálata Új helyi tantervek készítése	A pedagógiai program kiegészítése: Környezet-egészségnevelési program Mérés, értékelés új módszerei Írásbeli számonkérés formái Házirend
A tanórán kívüli programok számának emelése	Informatika Idegennyelv tanulás Művészetoktatás: néptánc, zeneművészet, képzőművészet Énekkar, sportolási lehetőségek, kulturális programok	-korr. ill. szakköri formában -angol nyelvoktatás -néptánccsoportok fellépései -őszi hangverseny -nyári népzenei tábor -foci,asztalitenisz, gerinctorna
Tehetséggondozás megvalósítása	Az élet valamely területén tehetséges fiatalok támogatása, segítése	Versenyeztetés Differenciálás Szakkörök Növendékhangversenyek, kiállítások
A magyar mellett a német nemzetiségi kultúra továbbvitele	A német nemzetiségi kultúra megismertetése és hagyományőrzés Szoros kapcsolat a helyi német nemzetiségi önkormányzattal	A helyi hagyományok őrzése. Farsangi felvonulás Búcsú Nemzetiségi tánccsoportok Nemzetiségi népdalok Népviselet Helytörténeti ismeretek Tájház látogatása Kitelepítési évfordulón való részvétel Német nyelvi szavalóverseny Német nyelvi versenyek
Az iskola a testedzési feladatok ellátása érdekében az önkormányzattal közösen törekedjen egy új, tornacsarnok létrehozására	Rendezvények e cél érdekében	Futófesztivál évente
Kiemelten kezeljék a hátrányos helyzetű fiatalokat és a különleges ellátást igénylő tanulókat	Tevékeny kapcsolat kiépítése a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, valamint a gyermekjóléti szolgálattal Felzárkóztató foglal-kozások biztosítása	Fejlesztő pedagógus képzése és foglalkoztatása
Az iskola aktívan vegyen részt a falu társadalmi, kulturális életében- közművelődési helyként formálja a lakosság közművelődési tevékenységét, támogassa a civil szerveződéseket, egyesületeket	Célunk mindezek megvalósulása	Szervező szerepet vállalunk a községi szintű nemzeti ünnepeink lebonyolításában, szervezésében, a műsorok kivitelezésében Tanulóink aktív tagjai a helyi Morgenröte nemzetiségi kórusnak és a fúvószenekarnak A pedagógusok példaértékű szerepet vállalnak az egyesületek életében: Morgenröte énekkar, Virágos Ágfalváért Egyesület, Sportegyesület Támogatjuk az Ágfalvi Krónika megjelenését Helyet adunk a különböző egyesületi programoknak
Napközis ellátás biztosítása, nyári napközi	Csoportalakítás a jelentkező létszámnak megfelelően.	Délutáni tanulás biztosítása a szabadidő hasznos eltöltése Változatos programok szervezése
Országos méréseken megfelelő teljesítmény elérése	Kompetencia mérések4-6-8. oszt-ban	Felkészülés a mérésekre. A teljesítmények értékelése, a hiányok megszüntetésére hozott intézkedések
Taneszköz-ellátottság fejlesztése	Igényfelmérés, pályázatírás a fejlesztésre	Különös tekintettel a művészetoktatás eszközhiányának megszüntetésére
Hatékony gazdálkodás a férőhely kihasználtsága tekintetében	Törvény szerinti osztálylétszámok	Statisztikai előrejelzések prognosztizálása, évenkénti felülvizsgálata

4. 4. Az intézmény –fenntartói ellenőrzési terv:

A fenntartó négyévenként ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, törvényes működését, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket.

A fenntartói ellenőrzések területei:

· Tantárgyi dokumentumok: tanuló-nyilvántartás, tantárgyfelosztás, házirend, helyettesítési napló, irattár

· Munkáltatói dokumentumok: munkaerő gazdálkodás dokumentumai, jegyzőkönyvek

· Pedagógiai munka: munkatervek, pedagógiai program

· Gazdálkodás: eszköz, anyagnyilvántartás, leltárak, túlórák elszámolása, étkeztetés nyilvántartása

5. Intézményi minőségfejlesztési rendszer

5.1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben

5.1.1. Jogszerűség

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX.tv.2003.évi LXI. törvény írja elő a közoktatási intézmények számára a minőségirányítási program (MIP ill. IMIP) elkészítését.

A fenti tv. 40. § (10.) kimondja, hogy az intézményi MIP-ben meg kell határozni az iskola minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszerét.

40.§ (11.): „Az IMIP határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit, az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között is vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.”

Az IMIP-et az alkalmazotti közösség elfogadása, az iskolai diákönkormányzat véleményezése, a fenntartó jóváhagyása után nyilvánosságra kell hozni.

A 2005.évi CXLVII. törvény 40. § (11.) a MIP végrehajtását évente értékeli a nevelőtestület és a szülői szervezet, értékelésüket meg kell küldeni a fenntartónak, aki az értékelést nyilvánosságra hozza. (12.) A MIP –et az intézménynek is nyilvánosságra kell hozni.

A 2006. évi LXXI. Törvény 40. § előírja a MIP kiegészítését az intézményi önértékelés periódusainak, módszereinek meghatározását, valamint az ÖMIP-pel való kapcsolatát, az országos mérés és értékelés eredményeinek figyelembe vételével a tanulók egyéni fejlődésének és az osztályok teljesítményének értékelését és az azt követő intézkedéseket. Az értékelést és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak, aki ezt is nyilvánosságra hozza.

5.1.2.Tervezés

5.1.2.1.Stratégiai tervezés

Az iskolában folyó tartalmi munkát meghatározó alapdokumentum az iskola Pedagógiai Programja. A Pedagógiai Programban rögzített alapelvekre épül az intézmény minőségpolitikája és az ehhez kapcsolódó minőségcélok rendszere. A Pedagógiai Program alkotja az intézményvezetői pályázat tartalmi véleményezésének alapját is.

Operatív tervek:

Felülvizsgálati tervek: PP, MIP, SZMSZ, Házirend, Tűzriadó-terv

Partneri elégedettség mérés terve.

Középtávú továbbképzési program

5 évre készül, ennek része:

-a továbbképzésre

-a finanszírozásra

-a helyettesítésre vonatkozó alprogram.

Minden évben el kell készíteni az adott tanítási évre vonatkozó beiskolázási tervet. A tantestület fogadja el, a határozatot jegyzőkönyv rögzíti.

A MIP tervezése során mindig olyan tevékenységeket, feladatokat tervezzünk, amelyek kiszámítható, ellenőrizhető eredménnyel járnak.

Távlatos tervünk a pedagógiai program, szakaszos tervünk az éves munkaterv, tantárgyfelosztás, továbbképzési terv.

A stratégiai terveket az éves munkatervek bontják le operatív feladatokra.

Feladatok:

1. Az intézmény működését meghatározó országos és helyi oktatáspolitikai célkitűzések, feladatok, valamint a gazdasági és a demográfiai adatok feldolgozása és értelmezése

2. Az intézmény közvetlen és közvetett partneri igényeinek, elvárásainak és elégedettségének mérése

3. Intézményi indikátorrendszer kidolgozása

4. Az intézményen belüli fejlesztések, innovációk értékeléséből származó információk megismerése

5. Az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása a tervezésben

6. Az intézményi folyamattérkép elkészítése, a kulcsfolyamatok egymásra gyakorolt hatásai, azok rendszerbe épülése.

7. A hosszú távú tervek lebontása éves munkatervekre

5.1.2.2. A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása

A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. A PP érvényessége 2012. augusztus 31. szól, a felülvizsgálatát 2008/09. tanévben el kell végezni.

A folyamat leírása

1. A PP felülvizsgálata szeptemberben 5 évenként történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat.

2. A iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a PP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel.

3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok.

4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak.

5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról.

6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését.

7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják.

8. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat.

9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül.

10. Az így kiegészített pedagógiai programot Szülői Munkaközösségi értekezleten elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük.

11. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha, hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják.

12. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a PP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz.

13. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon.

14. Az igazgató a második félév elején a módosított PP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.

Felelősök és hatáskörök

Lépés	Felelős	Érintett	Informált
1.	Igazgató	Tantestület
2.	Igazgató	isk. vez.	Nevelőtestület
3.	Igazgató	Támogatói kör	Nevelőtestület
4.	Igazgató	Munkacsoportok	Nevelőtestület
5.	Igazgató	Tantestület
6.	Csoportvezetők	Munkacsoport tagjai	Igazgató
7.	Csoportvezetők	Munkacsoport tagjai	Igazgató
8.	Igazgató	Tantestület
9.	Munkacsoportok vezetői	Tantestület
10.	Igazgató, DÖK vezető	Iskolaszék, DÖK
11.	Igazgató	Iskolavezetőség	Tantestület
12.	Munkacsoportok vezetője	Munkacsoportok tagjai	Igazgató
13.	Igazgató	Szülők, gyerekek, tantestület
14.	Igazgató	Önkormányzat	Tantestület

5.1.2.3.Az éves munkaterv elkészítésének folyamatszabályozása

A folyamat célja:

A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat.

Szempontok a tervezéshez:

1.Feladatok számbavétele:

Az országosan megfogalmazott célok, követelmények, a fenntartó elvárásai, a partnerek igényei milyen feladatokat rónak iskolánkra.

2.Iskola struktúrájának, tanulók felkészültségének, a személyi állomány és a tárgyi feltételek számbavétele.

A munkatervben kitűzzük:

-a tanév tartalmi feladatait

-a megvalósítás munkarendjét

-a szervezeti kereteket

-az időhatárokat.

A munkatervet az igazgató készíti el minden év szeptember 20-ig, a nevelőtestület elé terjeszti elfogadásra.

A folyamat leírása

1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól.

2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről.

3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek.

3/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket.

4. Ezt követően az igazgató elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is.

5. Az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit.

6. Ezzel egyidőben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát.

7. A tantestület elkészíti a tájékoztatási rendszer megtervezését.

8. Ezek után az igazgató összeállítja, és írásba foglalja az iskola éves munkatervét.

9. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges.

10. Szeptember 20-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában.

Felelősségek és hatáskörök:

	Felelős	Érintett	Informált
1.	Igazgató	Tantestület, gyerm. véd. felelős, DÖK segítő	Tantestület
2.	Igazgató	Tantestület	-
3.	Igazgató	Tantestület	-
4.	Igazgató	gyerm. véd. felelős, DÖK vez.
5.	Igazgató	igazgató
6.	Igazgató	DÖK vezető	-
7.	Igazgató	tantestület	Tantestület
8.	Igazgató	Igazgató, tantestület	-
9.	Igazgató	Tantestület	Fenntartó, szülő
10.	Igazgató	Iskolatitkár	-

Éves intézkedési terv az éves munkaterv része, mely tartalmazza a fenntartói és intézményi célok megvalósításának ütemezését, felelősökkel és határidőkkel.

Az intézkedési terv része a feladatterv. Az iskolavezetés készíti el.

Azonnali intézkedési terv

A partnerigények kétévenkénti vizsgálatából adódó feladatokat tartalmazza.

Az iskolavezetés készíti el.

Tantárgyfelosztás

Már a tanév végén áttekintjük a tantestület összetételét, a tanítandó szaktárgyakat, tanórákat. Tanévzáró értekezleten az iskolavezetés ismerteti az eltervezett tantárgy felosztást, amit korrigálni lehet még az alakuló értekezleten az esetleges változásoknak megfelelően. Elsőrendű szempont minden esetben a szakképzettség. Két azonos képesítésű nevelő közül adott osztályban elsősorban az osztályfőnököt osztjuk be a saját osztályába tanítani.

A pedagógusok megalapozott kéréseit-ha lehetőség van rá-, figyelembe vesszük az órarend összeállításánál is. Az órarend összeállításánál a törvényi előírásokat betartjuk (heti és napi elosztás). Az első órákra –lehetőség szerint- nehéz tantárgyakat osztunk, vagy a közismereti –és készségtárgyakat váltogatjuk a nehézségi foknak megfelelően.

Az igazgatóhelyettes készíti el az igazgató útmutatásai alapján, a tanévkezdést megelőző héten, legkésőbb augusztus 31-ig.

Továbbképzési ( beiskolázási ) terv

A központi rendelkezésben megállapított továbbképzések felhasználható anyagi eszközeit minden évben igyekszünk az intézmény számára előnyt és hasznot jelentő képzések finanszírozására fordítani. Olyan pedagógus továbbképzésekbe kapcsolódunk be, melyek pótolják a szakos ellátottság hiányát illetve tematikailag illeszkednek a kor kihívásaihoz (informatika), a PP-ban megfogalmazott céljainkhoz, az új műveltségterületekhez és a művészetoktatás kívánta képzettségekhez.(drámapedagógia, néptánc, vizuális kultúra, média- és mozgóképkultúra).

Az igazgató készíti el minden év március 15-ig a nevelőtestület jóváhagyásával.

5.1.3. Vezetői ellenőrzés

5.1.3.1.

A szabályozás célja: A külső és belső vezetői értékeléssel az iskola eredményességének és hatékonyságának javítása, a nevelési és pedagógiai program célrendszerének megvalósítása, a vezetői kompetenciák fejlesztése az intézményi és egyéni célok összhangjának megteremtése és teljesülése érdekében. Az intézményen belüli ellenőrzés rendszerének kialakítása annak érdekében, hogy a szabályzatoknak és a szabályozásnak megfelelő működés biztosított legyen.

Hatókör: valamennyi alkalmazott

Felelősségi körök: az igazgató felelős az intézményben dolgozók teljesítményértékeléséért. Az értékelés egyes fázisaiban a felelősségi és hatáskört átadhatja a helyettesének.

Dokumentumok, bizonylatok: jegyzőkönyv, jelenléti ív, óralátogatási lap, ellenőrzési lap, ellenőrzési napló, emlékeztető

A vezetői értékelés mutatói, jegyzőkönyvei, az intézkedések a személyi anyag részét képezik, irattárban kell őrizni.

A folyamatleírás tartalma: az ellenőrzés, az ellenőrzés rendje a táblázatban rögzítettek szerint történik

Az ellenőrzés tartalma	Módszerek, eljárások	Gyakoriság	Az ellenőrzést végző személye	Dokumentum
Helyettesítés, túlmunka	Számítások, dokumentumelemzés	Évente	Igazgató	Dokumentum ellenőrzési lap
A szakmai alapdokumentumok ellenőrzése (PP, MIP, küldetésnyilatkozat)	Dokumentumelemzés	Kétévente	Igazgató	Ellenőrzési lap
A PP végrehajtásának ellenőrzése, tanmenetek, foglalkozási tervek ellenőrzése, projektek és napi tervek ellenőrzése	Dokumentumelemzés	évente	Igazgató, helyettes	Ellenőrzési lap
A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás hatékonysága, hatásossága	Beszámoltatás, dokumentum elemzés	Évente	Ig.helyettes	Ellenőrzési lap
A MIP végrehajtásának ellenőrzése	Mérések, dokumentumelemzés, interjú	Évente	Iskolavezetés	Interjúlap, ellenőrzési lap
Óralátogatások( nevelői, tanulói órai munka Csoportlátogatások, foglalkozások ellenőrzése	Megfigyelés, beszámoltatás	Évente 3x külön terv szerint	Igazgató és helyettes	Óralátogatási lap, csoportlátogatási lap
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység szabá-lyozása, rendje	Interjú, beszámoltatás, dokumentum elemzés	Évente	Igazgatóhelyettes	Interjúlap, ellenőrzőlap
A tanulói és gyerekbalesetek megelőzésére tett intézkedések	Dokumentum elemzés, beszámoltatás	Évente	Igazgató	Ellenőrzőlap
Takarítás minőségének ellenőrzése	Megfigyelés, interjú, szemle	Félévente	Igazgatóhelyettes	Ellenőrzési napló
A gyermekek egyéni fejlettségét feltáró, fejlesztő nevelés( prevenció, korrekció) ellenőrzése	Dokumentum elemzés, beszámoltatás, interjú	Félévente	Igazgató	Ellenőrzési lap, interjúlap

Az ellenőrzés a dolgozók által ismert szempontok szerint történik. Az ellenőrzés lefolytatása után legfeljebb három munkanapon belül visszajelzést kell adni az ellenőrzés eredményéről. Az igazgatónak a tanévvégi értékelésében ki kell térnie az éves ellenőrzés során tapasztaltakra. Az ellenőrzést értékelés kell, hogy kövesse, mely az alábbi intézkedésekkel zárulhat.

· Továbbképzésen való részvételre kötelezés

· Módszertani eszköztár, vagy valamely elemének használata

· Fegyelmi felelősségre vonás

· Javító team működtetése

· Folyamatszabályozás

· Intézkedés módja ezektől eltérhet egyedi esetben

Hat hónap múlva kontroll, ha az ellenőrzés hiányosságokkal zárult.

Az ellenőrzési szintek és ellenőrzési területek benne foglaltatnak iskolánk belső ellenőrzési szabályzatában.( SZMSZ)

Az ellenőrzés típusai:

Tárgyát tekintve:

-átfogó ellenőrzés

-cél ellenőrzés

-témaellenőrzés

-utó ellenőrzés

Tartalmát tekintve:

-pedagógiai

-gazdasági

-pénzügyi.

A felsoroltak együtt: komplex ellenőrzés

A vezetői ellenőrzés megosztott, igazgató, igazgató helyettes, munkaközösség vezetők végzik.

Ellenőrzési területek:

-dokumentumok

-nevelőmunka

-oktatómunka: tanórák sikeressége, tanmenetek

-tanórán kívüli foglalkozások

-az intézmény vagyontárgyainak rendeltetésszerű használata (bútorok, eszközök)

-egészségügyi szabályok betartása

-ügyeleti feladatellátás

-munkafegyelem: pedagógusok, segítő személyzet, tanulók

-DÖK, szakkörök munkája

5.1.4.Intézmény értékelés

5.1.4.1. A vezetés és a pedagógusok teljesítmény mérésének szempontjai és az értékelés rendje

A teljesítményértékelés : a szervezet stratégiai céljainak elérését támogató eszköz, mely a szervezet hatékony működését legjobban befolyásoló kulcstevékenységre koncentrál.

A teljesítmény értékelés célja: teljesítmény orientált szervezeti és vezetési kultúra megerősítése, a szervezet által értékként megfogalmazott kulcskompetenciák, magatartásformák és viselkedésminták elfogadása és fejlesztése; motiváló légkör kialakítása.

A kommunikáció segítségével folyamatos visszajelzést, és ezáltal fejlődést biztosít mind az egyén mind a szervezet számára.

Cél: Pedagógusok és vezetők tevékenységének komplex értékelése annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak az erős és fejlesztendő területek, konkrét visszajelzéseket kapjanak a teljesítményükről, teljesítményhez igazított elismerés valósuljon meg.

A pedagógus értékelés felépítése, eljárásrendje:

- a pedagógusok értékelését az éves munkaterv rögzít

-az értékelés megkezdése előtt ütemtervet kell készíteni: tevékenység, időpont, határidő, felelős, résztvevők megjelölésével

- Az értékelő kérdőíveket minden értékelés elkészítése előtt felül kell vizsgálni, aktualizálni

- Az értékelő megbeszélés vezetője mindenkor az intézmény vezetője

Hatókör: pedagógusok, ig. h.

Dokumentum: méréshez, ellenőrzéshez, összesítéshez használt űrlapok, fejlődési terv űrlapja, kérdőívek, osztálystatisztika, versenyeredmények.

Folyamatleírás tartalma:

A teljesítménymérést az alábbi táblázatban megadottak szerint kell végezni

Értékelés fajtái	Ki végzi	Mikor/meddig	Módszer
Önértékelés	Minden pedagógus	2 évente 02.28.	Kérdőív
Pedagógus társak értékelése	Minden pedagógus, minden pedagógusról	2 évente, 03.15.	kérdőív
Ellenőrzési adatok	-vezető -vezető helyettes	Évente legalább 3-szor	ellenőrzés
Tanulók, gyerekek, osztályok eredményei Intézményi szint	Pedagógusok, saját csoportban és osztályban Vezető-helyettesek	Évente,06.15.	Adatgyűjtés, trend-vizsgálat
Vezetői értékelés	Vezető és az általa bevont vezetés	2 évente 06.30.	Kérdőív, megbeszélés
Vezetők értékelése: önértékelés, pedagógustársak értékelése, magasabb vezető értékel	Minden vezető, minden pedagógus magasabb vezető	2 évente, 02 29. 2 évente 03.15. 2 vente 06.30.	Kérdőív, megbeszélés

A teljesítménymérést az igazgatónak kell elrendelni a mérés évében. A megbízott irányításával a pedagógusok egyszerre kitöltik önértékelő lapjukat, és azt mindenkinek összesíteni kell. Majd kitöltik a pedagógustárs értékelő lapokat. Az összesítőket az igazgatóhelyettes gyűjti és őrzi. Az ellenőrzést végző személyek is az igazgatóhelyettesnek adják az összesített ellenőrzési lapokat. A személyekre szóló átlagképzést az ig. h. végzi. Minden pedagógus átlagot számol osztályonként, ahol tanít, illetve kigyűjti a versenyeredményeket. Az eredményeket az ig.h.-nak adja át, aki mellérendeli a pontértékeket. Az egyéni összesítő lapok kitöltését az igh. végzi, majd átadja az igazgatónak, aki az igh.-val közösen felkészül a vezetői megbeszélésre. A megbeszélésen részt vesz az érintett kolléga is. Közösen megbeszélik az erős és gyenge területeket, megalkotják a pontokat. Ezt hozzá kell adni az eddigiekhez és az így kapott eredmény a pedagógus teljesítmény mutatója.

Amely:

0-200 pontig: Nem teljesítette a követelményeket

201-400 pontig: A követelményeknek, elvárásoknak megfelelt

401 -500 pontig: A követelmények, elvárások fölött teljesített

Az önértékelő, pedagógus társ értékelő és vezetői értékelő lapok a 1. sz mellékletben csatoltan találhatók, óraértékelő lapok a 2. mellékletben találhatók.

Az önértékelő lapok kitöltése a fentebb leírtak szerint történik. A beosztott kollégák szintén egyszerre végzik a kitöltést, az átlagolásokat, a mb átadja az igazgatónak. Az igazgató összesít az egyéni összesítő lapon és felkészül a magasabb vezetői megbeszélésre, ahol ő és az érintett kolléga vesz részt. A megbeszélés menete, dokumentációja a fentebb leírtak szerint történik. A megbeszélés eredményeként meg kell határozni a fejlesztendő területeket és ki kell tölteni a fejlesztési tervet, melynek teljesültsége a következő teljesítménymérés alapja kell, hogy legyen.

Vezetők teljesítménymérése:

A vezetéshez tartozó dolgozókat a pedagógus társak értékelik a kidolgozott szempontsor alapján. Az értékelő szempontsor a vezetői tevékenységre vonatkozik. Az erősségek és gyenge pontok azonosítása után a teljesítmény és eredményesség javítása a fejlesztési feladatok meghatározása a feladat.

A vezetői értékelés felépítése, eljárásrendje

· Külső és belső szervek, közösségek értékelése

-A fenntartó a szakmai, törvényességi vizsgálat, értékelés elvégzéséhez olyan szakértőt kérhet fel, aki rajta van az Országos Szakértői Jegyzéken (Kt.102§-a)

- A vezetői értékelés időpontja a vezetői kinevezés, vagy meghosszabbítás évében, vagy azt megelőzően célszerű elvégezni, vagy elvégeztetni. Az intézményvezető fenntartói értékelésének időpontját az ÖMIP tartalmazza.

- A vezető végső értékelését szakmai team végzi, melynek tagja a szakértő(k) és a munkáltató képviselője.

- A pedagógusok, az alkalmazottak és a szülői szervezet körében végzendő értékelést a minőségfejlesztési team végzi.

- Az értékelés konkrét időpontját az éves munkatervben rögzíteni kell.

- Az értékelés megkezdése előtt ütemtervet kell készíteni: tevékenység, időpont, határidő, felelős, résztvevők megjelölésével.

- Az értékelő kérdőívet minden értékelés előtt felül kell vizsgálni, aktualizálni.

· Önértékelés elvégzése az önértékelő kérdőív alapján (1.melléklet)

· Értékelő megbeszélés: A külső –belső értékelés és a vezetői önértékelés összehasonlítása

- 1. Értékelő team létrehozása (fenntartó képviselője, szakértő stb)

- 2. külső, belső és önértékelési mutatók, statisztikák elemzése, összehasonlítása

- 3. vezetői munka erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárása

(önvizsgálat), következtetések levonása

- 4. jegyzőkönyv készítése

· Intézkedési terv készítése, a továbbfejlődés lehetőségeinek meghatározása.

Az értékelő megbeszélés eredményeként el kell dönteni, hogy a vezető eredményesen végezte-e munkáját, szükség van –e bizonyos kompetenciák fejlesztésére, ha igen, akkor ezt hogyan teljesítése (intézkedés hozása).

A vezetői teljesítménymutató:

0-200 pontig: Nem teljesítette a követelményeket

201-400 pontig: A követelményeknek, elvárásoknak megfelelt

401-500 pontig: A követelmények, elvárások fölött teljesített

Az igazgatót értékelő megbeszélést a kibővített vezetőség végzi, melyre meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is.

Az elkészült dokumentumokat zárt helyen, az igazgatói irodában kell tárolni A kitöltött kérdőíveket a következő mérésig meg kell őrizni. Az egyéni összesítőt és a fejlesztési tervet a személyi anyagban kell tárolni és nem selejtezhető, Az értékelés végén az eszközöket felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell, melyért felelős a megbízott az értékelés lezárta után 3 héten belül.

5. 1.4.2. MIP értékelésének szabályai

Cél: a MIP működtetésének és a működés eredményeinek összegyűjtése és véleményeztetés, értékelése annak érdekében, hogy az intézmény gyakorlata egyre inkább közeledjen a kitűzött célokhoz.

Felelős : intézményvezető

Hatókör: Igazgatóhelyettes

Dokumentumok: jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, kérdéslista a szülőknek. Egyéni és osztály, intézményi eredmények, intézkedési és feladattervek. MIP értékelésének szempontsora, mellékletben csatolandó dokumentumok.

Eljárás tartalma: a MIP-et évente értékelni kell. Az értékeléshez az adatokat a minőségügyi megbízott gyűjti össze és készíti el a MIP értékelési szempontsor alapján és az intézményvezető egészíti ki 06.30-ig.

Az osztályonkénti és az egyéni fejlődési eredmények ismeretében az intézményvezető összehasonlító elemzést végez az országos mérés-értékelés tükrében. Az elemzés eredményeit a nevelőtestülettel és a szülőkkel ismertetni kell. Az értékeléshez ki kell kérni a szülői szervezet véleményét. A véleménykérés osztályonként történik, az intézmény által megfogalmazott kérdésekre adott válaszokkal. (kérdőív a mellékletben). Az osztályonkénti véleménynyilvánítást a szülői közösség vezetője irányítja, a javaslatokról jegyzőkönyv készül, jelenléti ívvel. A szükséges formanyomtatványt az osztályfőnökök biztosítják a szülők számára. A kitöltött jegyzőkönyveket a szülői szervezet vezetője összegyűjti és összesíti a javaslatokat, melyet legkésőbb tanévente 05.30-ig leadja az intézmény minőségügyi vezetőjének.

A MIP teljesüléséről véleményt nyilvánít a tantestület is a tanévzáró értekezleten a kitöltött értékelési szempontsor alapján. A véleményekről és javaslatokról jegyzőkönyvet kell készíteni, és jelenléti ívet kell vezetni. Az igazgató itt teheti meg kiegészítéseit. A megfogalmazott javaslatokat egyszerű többséggel fogadják el, lehetőség szerint adják meg a felelőst és a határidőt is. Az így elkészült értékelést mellékleteivel- igazoló dokumentumok, audit jelentések, nevelőtestület és szülők javaslatait az igazgató átadja a fenntartónak, aki gondoskodik a nyilvánosságra hozatalról.

5.1.4.3. A tanév értékelésének rendje

Az első és második félév lezárását követő 15 napon belül nevelőtestületi értekezleten végezzük el a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát.

Az osztályfőnökök, szaktanárok, napközi otthon vezetője, a gyermekvédelmi felelős az igazgató által megadott szempontok szerint a félév illetve a tanév lezárása előtt írásban értékeli az eltelt időszak munkáját. Az értékelés leadási határideje az első félév osztályozó értekezletét követő hét vége / januárban /. A tanév végi értékelések határideje az évzáró nevelőtestületi értekezlet előtti hét első napja. /júniusban./ Az értékelésekből az igazgató összegző értékelést készít, melyet a nevelőtestület elé tár a félévi illetve az év végi záró értekezleten. A feltárt hiányosságok alapján feladattervet készít a következő időszak felzárkóztató munkájához.

A nevelőtestületi értekezletekről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni az iskolaszéknek és a fenntartónak.

5.1.4.4 Belső audit szabályai

A folyamatleírás célja:

Minőségirányítási rendszer, a szabályozott folyamatok ellenőrzése és értékelése évente annak érdekében, hogy a működés hatékony, az eljárásnak megfelelő legyen.

Felelős: igazgatóhelyettes

Hatókör: kijelölt kollégák

Dokumentumok és bizonylatok: éves auditterv, kérdéslisták, auditjelentések

A folyamatleírás tartalma:

Az iskolavezetés az éves munkaterv részeként összeállítja az audit ütemtervét. Az intézményvezető a leendő auditorokat írásban (munkaköri leírásban) megbízza. Az auditoroknak az auditálandó terület eljárásait és dokumentumait át kell vizsgálnia, és kérdéslistás kell készítenie. A vizsgálandó területek vezetőinek fel kell készülnie. Biztosítaniuk kell az eljáráshoz kapcsolódó összes dokumentumot megtekintésre.

1. Az audit lefolytatásának első lépése a dokumentumok átvizsgálása ( a dokumentumok, bizonylatok a szabályozásnak megfelelően vannak kitöltve. Hitelesek, azaz tartalmazzák az aláírást ahol szükséges. Tárolásuk a szabályozásban rögzített határideig történik.)
2. Interjúzás a szabályozásban megnevezettek körében. (Tisztában vannak feladataikkal, tudják a dokumentálási kötelezettségüket. )
3. Az észlelt hibák rögzítése a kérdéslista megfelelő rovatában:
4. Az auditornak három napon belül kötelessége elkészítenie az audit jelentést és átadnia az igazgatónak. Az igazgató szükség szerint elrendeli a helyesbítő tevékenységet (kontroll intézkedések, az el nem végzett tevékenységek pótlása, esetleg a szabályozás módosítása)

5.1.4.5. Az intézmény teljes körű önértékelési rendje

Az intézmény a 2006. évi módosított közoktatási törvény 40. §-ának (11) bekezdése alapján meghatározott időközönként teljes körű intézményi önértékelést végez, melyet kiterjeszt a helyzetfelmérésen kívül a folyamatok szabályozottságának, a szervezeti kultúra szintjének és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjére is. Az intézményi önértékelés szempontjai előre meghatározottak.

Az intézményi önértékelés adatai és eredményei nyilvánosak, és alapul szolgálnak a stratégiai tervezéshez.

Az intézményi önértékelés célja:

• az értékelés minden szereplője számára adjon iránymutatást, tájékoztatást ahhoz, hogy az intézmény által meghatározott célok és az egyén céljai összhangban legyenek,
• elősegítse az egyén és az intézmény teljesítményének javulását,
• serkentse az információáramlást,
• segítse elő az intézmény fejlesztését, fejlődését, a szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárása útján,
• tegye lehetővé az intézet számára, hogy rangsorolja a fejlesztési feladatait és beépítse a stratégiai tervébe a legfontosabb tennivalókat,
• nyújtson segítséget a karriertervezéshez és a képzési igények felméréshez, tervezéséhez.

Az intézményi önértékelés területei:

• az irányítási és működési jellemzők és adottságok,
• az intézményi eredmények.

Az irányítási és működési jellemzők és adottságok területén:

• A vezetés értékelése.
• Stratégiai és operatív tervezés.
• A dolgozók irányításának értékelése.
• Erőforrások felhasználása.
• Az oktatási-nevelési és a működési folyamatok, valamint szabályozottságuk értékelése.
• A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje.
• A szervezeti kultúra és klíma értékelése.

Az eredmények területén:

• A munkatársak részvétele (bevonásának mértéke) az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában.
• A külső partnerek (szülők, tanulók) elégedettsége.
• A személyre szóló pedagógusértékelés eredményei.
• A belső partnerek (pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak) elégedettsége.
• Közösségi, társadalmi szerepvállalás.
• Az intézményi oktatási, nevelési eredményei. (Kiemelten: Az országos mérések eredményei.)

Az intézményi önértékelés folyamatát az intézményi önértékelés eljárásrendje szabályozza.

Az intézményi önértékelés eljárásrendje

1. Cél: Az intézményi önértékelés során értékeljük az intézmény és a fenntartó által meghatározott célok, valamint a minőségfejlesztés eddig elért eredményeit. Az elemzés során feltárt információk segítenek megtervezni a további feladatainkat a partnerközpontú intézmény kialakításának folyamatában.

2. Érvényességi terület:

Az intézmény összes működési folyamatára kiterjedően.

3. Felelősségi körök:

Intézményvezető feladata:

• betartás, betartatás
• erőforrások biztosítása
• tájékoztatás
• a munkatársak minél szélesebb körű bevonása
• a fejlesztési célok, intézkedések meghatározása és megvalósítása

Minőségirányítási vezető feladata:

• az aktuális önértékelés folyamattervének elkészítése
• adatgyűjtés
• adatfeldolgozás
• elemzés
• tevékenységek koordinálása
• javaslatok elkészítése

4. Az eljárásrend:

4.1. A pedagógiai munka és partnerközpontú minőségirányítás stratégiai céljaihoz kapcsolódóan intézményünk 4 évenként (először 2004. ) irányított önértékelést végez. Az önértékelés kiterjed az intézmény adottságaira és az adottságokkal elért eredményekre. Az önértékeléssel feltárjuk az intézmény erősségeit és fejlesztendő területeit, folyamatait, idősoros elemzéssel trendvizsgálatot végzünk, és tendenciákat mutatunk be.

Az értékelendő adottságok:

§ a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

§ az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása

§ a meglévő folyamatok szabályozottsága

§ a szabályozási rendszer teljeskörűsége

§ az erőforrások figyelembevételének módja

§ a partneri igények figyelembevételének módja

A bemutatandó eredmények:

§ a munkatársak bevonásának mértéke

§ a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei

§ a partnerek elégedettsége

§ a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága

§ az országos mérések eredményei

§ a személyre szóló pedagógus értékelések eredményei

§ a kitűzött célok elérése, megvalósítása

§ a folyamatos fejlesztés eredményei

§ az erőforrások felhasználásának hatékonysága

Az önértékelés keretében elvégzendő elemzések alapján következtetéseket vonunk le, célokat tűzünk ki. Az intézményi önértékeléssel egy következő időszak mérési ciklusát indítjuk újra.

4.2. Az intézményi önértékelés folyamatát a minőségirányítási csoport vezetője irányítja, és ellenőrzi.

4.3. A felmérést 1 hónappal korábban elő kell készíteni. Az előkészítés magában foglalja az aktuális folyamattervet, eszközök, erőforrásterv összeállítását és az értékelő csoport feladatra történő felkészítését.

4.4. Az intézményi önértékelés keretében szükséges adatgyűjtés, adatfeldolgozás és az adatok kiértékelése az értékelő csoport feladata.

4.5. Az értékelés eredményeiről a MICS elemzést készít az értékelési területeknek megfelelően.

§ Az „adottságok” vonatkozásában az erősségeket és fejlesztendő területeket elemzi.

§ Az „eredmények” vonatkozásában az erősségeket és a fejlesztendő területeket meghatározza.

4.6. Az intézményi önértékelés eredményeit a teljes alkalmazotti körrel az intézményvezető ismerteti, ennek módjáról a vezetői értekezlet dönt.

4.7. Az eredmények nyilvánosságra hozataláért az intézményvezető felel.

4.8. A fejlesztendő területekre minőségi körök alakulnak. A minőségi körök elkészítik a fejlesztendő területekkel kapcsolatos elemzéseket és a következtetéseket. Ennek keretében meghatározzák a célokat, sikerkritériumokat, javaslatot tesznek a célok priorizálására és időarányos beosztására. Ennek érdekében együttműködnek az intézményvezetővel. Az elkészített elemzéseket és célmeghatározásokat a minőségi körvezetőkkel kibővített intézményvezetés megvitatja és dönt az elvégezendő feladatok sorrendjéről és beépíti az intézmény dokumentumaiba, valamint dönt a megvalósítandó feladatra épülő intézkedési tervek elkészítéséről.

4.9. A minőségi körök intézkedési terveket készítenek. Az intézkedési terveket az alkalmazotti kör fogadja el, és valósítja meg a fenntartói jóváhagyás után. A munkát a minőségirányítási vezető koordinálja, segíti. A fenntartó és az intézményvezető ellenőrzi, és velük közösen a dolgozói közösség az aktuális tanév végén átfogóan értékeli.

4.10. Az intézkedési terveket a fenntartóhoz mindig be kell nyújtani. A fenntartó jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a megvalósítás elkezdődhessen.

4.11. Az értékelés folyamatához és intézkedési tervéhez kapcsolódó céllistát, a dokumentációt intézményünk iratkezelési szabályzata szerint az irattárban tároljuk. Az eredményekről az elemzések számára adatbázist alakítunk ki. Az adatok és a szöveges összegzések az intézmény dolgozói és partnerei számára nyilvánosak és hozzáférhetőek.

5. Az eljárásrend felülvizsgálata és módosítása:

Az eljárásrend módosítására az intézmény bármely alkalmazottja javaslatot tehet írásban vagy szóban az intézmény minőségirányítási vezetőjénél. A javaslatról az intézmény vezetője dönt.

Az intézményvezetés a mindenkori intézményi önértékelés elvégzését követő 30 napon belül felülvizsgálja (és szükség szerint módosítja) az eljárásrendet.

6. A dokumentálás módja:

Az intézményi önértékelés eljárásrendje a minőségügyi dokumentáció része. Az eljárásrendet mellékleteivel együtt kell kezelni és nyilvántartani, az irattározás rendje szerint. Az eljárásrend az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi.

7. Kapcsolódó dokumentumok, feljegyzések:

Intézményi önértékelés rendje (3. sz melléklet)

5.1.5.Az intézmény minőségirányítási rendszere

Az intézmény jogszerű és szakszerű működésének biztosítása a különböző területeken definiált normáknak megfelelően.

Ezek a kulcsterületek:

-Pénzügyi, gazdasági terület: Gazdálkodás a pénzügyi előírásoknak megfelelően; költségvetés tervezése; takarékosság; dokumentálás; bizonylatok

-Tanügyigazgatási terület: Tanulói jogviszony létesítése; felvételi eljárások; osztályozó –és pótvizsgák lefolytatása; közoktatási tv., és rendeleteinek betartása

-Az oktatás feltételeinek biztosítása: Tárgyi és eszközellátottság terén megfelelni a normáknak; napközi, könyvtár, tanulószoba biztosítása; a fenntartó feladatai

-Pedagógiai és szakmai terület: Minimum követelmények teljesítése; tantervi követelmények teljesítése; ellenőrzések; eredmények

-Szervezet és vezetés területe: Kommunikáció; konfliktuskezelés; hatáskörök; továbbképzések; pedagógusetika; pályázatok; belső klíma; a döntéshozatal; alkalmazottak értékelése

-Kapcsolatrendszer: Szülők és iskola; óvoda és iskola; fenntartó és iskola; külföldi kapcsolatok; szakmai kapcsolatok; civil szervezetek; érdekvédelem

-Nevelés területe: Viselkedési normák betartása; házirend; társas viselkedés; életkeretek; értékek; légkör; kapcsolatok

-A szolgáltatás területe: Étkeztetés; napköziotthon; tanulószoba; szakkörök; könyvtárhasználat; szabadidős tevékenységek; idegennyelv oktatás; versenyre felkészítés; vetélkedők

A funkcionális működéshez elengedhetetlen a kitűzött célok összevetése a tényleges működés eredményével.

Minőségbiztosítás: olyan tudatos intézményi tevékenység, mely a célok és a működés állandó közelítését szolgálja.

A működés fázisai:

-diagnosztizálás (kihívások-szükségletek)

-tervezés (célalakítás, feladatok megfogalmazása)

-szabályozás (fegyelmezett végrehajtás, időterv)

-összegező értékelés

A minőségfejlesztés folyamata:

-Hiányok, erősségek, források, felmérése

-A jelenlegi gyakorlat értékelése

-Célkitűzések

-Új gyakorlat kiválasztása, kidolgozása

-Tudatosítás

-Szerepek, feladatok kijelölése

-Elkötelezettség kialakítása

-Stratégiák kidolgozása

-Forrásanyagok biztosítása

-Időterv és a lehetséges szervezeti változások végrehajtása

-A tantestület segítő támogatása

• alapfelkészülés
• hibakeresés, problémamegoldás folyamata
• továbbképzés
• tanórák látogatása
• eredmények (részeredmények) értékelése
• „felfrissítő” megbeszélések

Az intézményi minőségirányítási rendszer működtetésének folyamata:

I. Intézményi helyzetfelmérés

Nyitott önértékeléssel: külső, belső intézménykép

II. A célok, prioritások meghatározása

III. Intézkedési terv készítése

• Cselekvési sor
• Szükséges erőforrások
• Időtartam, felelősök
• Elvárt eredmények és ennek értékelési módjai

IV. Intézkedési terv megvalósítása

V. Intézkedési terv megvalósításának értékelése

VI. Korrekciós terv készítése

5.1.5.1.Az intézményi működés belső rendje

Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése:

Minden intézménynek, így az iskolának is szüksége van arra, hogy környezetével – közvetlen és közvetett partnereivel – rendszeres és minőségi kommunikációt folytasson. Szükségünk van arra, hogy „üzeneteink” eljussanak a „megrendelőhöz” (iskolahasználóhoz, támogatóinkhoz, és ugyanakkor arra is, hogy folyamatosan visszajelzéseket kapjunk munkánkról, az iskolában folyó munka megítéléséről.

Közvetlen partnerek:

Kapcsolatot kell tartanunk a tanulóinkkal, az alkalmazottakkal (pedagógus és pedagógiai munkát segítők), a szülőkkel, a fenntartóval és a helyi német önkormányzattal, az óvodával, ill. a középiskolákkal.

Az oktató-nevelő munka során a pedagógusok közvetlen kapcsolatban vannak egymással és a tanulókkal, valamint a technikai dolgozókkal is. Ezek a kapcsolatok a tanulókra is kiterjednek. A napi munkakapcsolatból adódó spontán megnyilvánulásokra is érdemes odafigyelni és katalizátorként összegyűjteni ezeket a véleménynyilvánításokat, melyeknek szervezett formái is kialakultak:

Tantestület:

- értekezletek ( tanév eleji alakuló, munka ért., nevelési ért., osztályozó ért., tanévzáró ért.)

- munkaközösségi megbeszélések

- minőségi kör megbeszélései

- team-munka

- SWOT-analízis, klímavizsgálat, kérdőíves elégedettségmérés 4 évenként

Tanulók:

- diákönkormányzat

- diákparlament

- osztályfőnöki órák

- iskolaújság

- folyosói „ötletláda”

- kérdőíves elégedettségmérés és DÖK interjú 2 évenként

Szülők:

- szülői értekezletek (osztály- és összevont )

- fogadóórák

- nyílt napok

- Iskolaszék

- Szülői közösség képviselőinek értekezletei

- Kérdőíves elégedettségmérés és interjú 2 évenként

Fenntartó:

- Az önkormányzat képviselői részt vesznek értekezleteinken, iskolai rendezvényeinken.

- Kapcsolattartás a kulturális –és szociális bizottság képviselőjével.

- Szóbeli és írásbeli beszámolók az iskola munkájáról.

- Közös rendezvények.

- Fórum.

- Kérdőíves elégedettségmérés 2-4 évenként.

Német önkormányzat:

- Kapcsolattartás a német önkormányzat vezetőjével.

- Meghívás iskolai rendezvényekre.

- Közös rendezvények.

- Fórum

- Kérdőíves elégedettségmérés 2-4 évenként

Óvoda:

- Napi kapcsolat az óvónőkkel, kihasználva az épületek közelségét.

- Meghívás egymás rendezvényeire.

- Közös programok. (Márton-napi felvonulás)

- Közös továbbképzések, konzultációk.

- Szülői értekezlet, tájékoztató a leendő 1. osztályosok szülőinek.

- Nagycsoportosok látogatása az 1. osztályban.

- Nagycsoportosok szüleinek részvétele a leendő osztálytanító óráin (nyílt nap).

Középiskolák:

- A pályaválasztást előkészítő munka (nyílt napok, tájékoztatók, szülői értekezletek).

- A továbbtanulásra való jelentkezés technikai lebonyolítása.

- Visszajelzés a 9. évfolyamosok I. félévi eredményeiről.

Minőségbiztosítási munkánk részeként kérdőíves igény –és elégedettségmérést is végzünk közvetlen partnereink között – az óvodát és a középiskolákat leszámítva-, csaknem teljes körben. Az ugyanezen körbe tartozóknak különböző fórumokat, találkozókat is szervezünk, ahol elmondhatják véleményüket, javaslataikat. A mérések után összehasonlítást végzünk, a tapasztalatokat leszűrve egészítjük ki, vagy módosítjuk céljainkat, határozzuk meg a további feladatokat.

A fejlesztés, fejlődés feltételei:

- Minden területen alkalmas, megfelelő vezető, felelős legyen.

- A hatékonyság érdekében jól előkészített, célirányos, jól szervezett, irányított munka folyjék.

- Folyamatos visszacsatolás valósuljon meg.

- Ellenőrzés, értékelés.

- Pontosság a határidők betartásában.

- Megfelelő munkamegosztás.

- Az egymásra hangoltság, a feladatra összpontosítás, a kellő motiváció után megfelelő csapatmunka, együttműködés.

- Az elért eredmények elismerése, nyilvánosság.

- Nyílt, őszinte, bizalomteljes légkör.

Kívánatos lenne a kapcsolatok fejlesztése a „bemeneti és a kimeneti pontokon”, azaz elmélyíteni a kapcsolatot az óvodával, különös tekintettel az iskolaérettségre. Ez a kapcsolat az alsós munkaközösség munkáját segíti. Hívjuk meg az óvónőket gyakrabban és célirányosabban, tervezetten az 1. osztályba, hogy lássák a beszoktatás folyamatát, valamint a kisiskolásokkal szemben támasztott követelményeket közvetlenül a gyakorlatban. A leendő 1. osztályosokat a nevelők látogassák meg az óvodai foglalkozásokon, hospitáljanak a nagycsoportokban különösen a II. félévben. Az óvoda kérjen tanácsot, véleményt, konzultáljon az alsós munkaközösséggel, ha iskolaérettség tekintetében problémás gyerekkel van dolga. Váljon rendszeressé az iskola-előkészítő „ ovi-suli” foglalkozás.(minden évben február hónap)

A kimeneti ponton észlelt hiányosságainkat is jó lenne valamilyen módon pótolni. Kevés középiskola ad automatikusan visszajelzést a volt 8. osztályosok eredményeiről. Személyes megkeresésük elől talán nem térnének ki a középiskolás osztályfőnökök. A kapcsolatfelvétel a volt osztályfőnök feladata volna, az összehasonlítás, feldolgozás a felsős munkaközösségé, a minőségi köré, a tantestületé, az iskolavezetésé. A nyomon követés pontjaiként a 9. évfolyam I. és II. félévi eredményeit, ill. a középiskola befejezését tekinthetnénk. Az eredményességről folyamatos statisztikát kellene vezetnünk.

A technikai dolgozók jelzései alapján teljesebb képet kaphatunk tanulóink étkezési szokásairól (konyhai dolgozók), a WC-k, mosdók, padok állapota, elhagyott holmik száma, esetleges rongálások árulkodnak tanulóink neveltségi szintjéről (esztétikai igényesség, higiéniai szokások).

Az alkalmazottakkal folytatott kommunikáció módja megbecsültségüket, munkájuk elismertségét is mutatja. A kommunikáció minősége kihathat napi munkavégzésükre, motivációjukra is.

Közvetett partnerek

Munkánk szakmai irányítását az Oktatási Minisztérium végzi. (oktatási törvény, törvénymódosítások, tantervek, rendeletek, kötelező modulok, tanév rendjének meghatározása, tananyagcsökkentés, stb..). Az előírt felméréseket elvégezzük, a standardek ismeretében tudjuk viszonyítani saját eredményeinket az országos átlaghoz, szintekhez.

Együttműködő partnerként az iskola számíthat az egyházakra, a helyi egyházközösségekre, elsősorban a hitoktatáson, a hitoktatók személyén keresztül, hisz értékrendjükkel, elvárásaikkal, érzelmi és erkölcsi hátterükkel nevelési céljainkat szolgálják.

A zenei nevelés terén segítségünkre van a helyi „Morgenröte” énekkar és a fúvószenekar, amennyiben teret ad tehetséges gyerekeinknek gyakorlásra, fellépésekre, szereplésre, zenetanulásra az általános iskolás koron túl is. Ugyanez igaz a helyi sportkörre is. Az iskola pedig az utánpótlás-nevelés helyszíne – mindkét tekintetben is. A jó kapcsolatot bizonyítja, hogy a fenti szervezetek tárgyi, anyagi támogatást is nyújtanak az iskolának. Az iskola helyiséget biztosít a hitoktatáshoz, tornatermi edzésekhez, délutáni foglalkozások szervezéséhez, figyelembe veszi a hittanórákat, edzéseket. A „Virágos Ágfalváért” Egyesület környezetvédelmi, környezet- egészségnevelési célkitűzéseinket erősíti tevékenységével. A helyi Vöröskereszt szervezetet az iskola szintén terem biztosításával segíti a véradások alkalmával.

Valamennyi partnerünkkel akkor működik jól a kapcsolatunk, ha egymást korrekt módon tájékoztatjuk, és időben egyeztetünk az egyes programokat illetően.

Az iskola anyagi támogatást kap a „Jövő” Alapítványtól is, melynek viszonzásául annak székhelyéül szolgál, működését biztosítja /terem, postázás, számítógép használat, együttműködési megállapodás).

Elvárásai az iskolával szemben elsősorban a fenntartónak és a német önkormányzatnak vannak, melyeket pld. az ÖMIP-ben is megfogalmaztak.

Emberi erőforrás

A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése

Továbbképzési rendszer működése az iskolában:

· Szakmai továbbképzési rendszer:

-5 évre tervezett (hosszú távú)

Az iskola pedagógiai programjában is mellékletként szerepel.

Amennyiben a szakos ellátottság nem megfelelő, akkor ezt kell előtérbe helyezni.

Kitűzésekor figyelembe kell venni a kollégák és az iskola céljait is.

A tantestület jóváhagyja, az igazgató gondoskodik a megvalósulásról.

- Éves terv

A naptári év tavaszán kell összeállítani a következő tanév továbbképzési tervét.

Ha az egész tantestületet érinti, akkor célszerű megszervezni az iskolában együttes továbbképzés keretében.

· Belső továbbképzések

A pedagógiai program Szakmai fejlesztés címen utal a legfontosabb teendőkre, azaz a pedagógiai műhelymunka kialakítására, a tantestület még nagyobb egységével, a munkaközösségi munka további javításával, továbbképzésekkel, tanfolyamokkal frissített szakmai tudással, színvonalas pedagógiai munkával, s a mindennapi munka során alkalmazható, adaptálható módszerek átvételével, s továbbfejlesztésével.

· Tanulmányi szerződések kötése

A jelenlegi továbbképzési pontrendszerben -erre külön keretet biztosítanak az iskoláknak- a továbbtanulókkal külön szerződést nem kötnek, ha csak nem igényli a továbbképzésben résztvevő kolléga a tanulmányi szabadságot, munkaidő kedvezményt.

A munkatársak felhatalmazása

· Iskolaigazgató megbízása

Az igazgatót 5 évre szólóan a községi önkormányzat képviselőtestülete nevezi ki.

· Az igazgató helyettesének megbízása

Az igazgató helyettes megbízatása határozatlan idejű, az igazgató jelöli ki és bízza meg.

· A megbízás, kiválasztás szempontjai

Az iskola igazgatója meghatározza a nevelők, szerződéses alkalmazottak munkarendjét, irányítja az iskola adminisztratív és fizikai dolgozóinak munkáját, megbízza az igazgató helyettest, osztályfőnököket.

A munkatársak bevonása, irányítása

• Értekezletek rendje

Nevelőtestületi értekezlet- tanévenként háromszor, tanév elején, félév záráskor és tanév végén

Munkaértekezlet- havonta egyszer hétfőnként (szükség esetén gyakrabban)

Osztályozó értekezlet- félévkor és évvégén. Ennek feladata a tantárgyi érdemjegyek megállapítása, a magatartás és szorgalom értékelése tanulónként, évvégén a felsőbb osztályba lépés, ill. javítóvizsgára vagy évismétlésre utalás, osztályfőnökök beszámolói osztályuk helyzetéről, munkájáról, ill. a szaktanárok beszámolói szaktárgyuk helyzetéről.

· Team-ek alakulása adott feladatokra

Az igazgató jelöli ki, határozza meg 1-1 kiemelt feladat, projekt aktuális felelőseit, a szervezésben résztvevők körét.

5.2. Nevelő- oktató tevékenység

5.2.1.A Nevelő-oktató tevékenység hatékonyságának mérése és értékelése

Tanári munka értékelése és mérése

1. Az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza:

A vezetők közötti munkamegosztás

Az igazgató

Az igazgatóhelyettes

2. Az SZMSZ II. fejezetének 9. oldala tartalmazza:

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét.

3. A tanári munka értékelésének és mérésének kiindulópontjai a munkaköri leírások, melyet minden kolléga kézhez kap munkába állásakor.

5. A tanári munka értékelését és ellenőrzését végzi az iskolavezetés.

Tanulók iskolai szintű mérése és értékelése

1. Tanulmányi munka mérése, értékelése

1.1 A tanulmányi munka alapvető értékelési rendszere

1.1.1 Az alsó tagozatos tanulók szöveges értékelésének rendje

1.1.2 Évközi értékelés során szabadon alkalmazhatók értékelő szimbólumok (piros pont, fekete pont, plusz pont, mínusz pont, kisjegy..)

1.1.3 5.-8. osztályig hagyományos 5 fokozatú skálán osztályzattal.

1.2 Értékelés rendszeressége

1.2.1 Valamennyi tanuló valamennyi tantárgyból legalább havonta egy alkalommal osztályzatot kap.

1.2.2 Nagyobb témakörök, témák lezárásakor a tanuló osztályzatot kap.

1.2.3 Félévi, év végi osztályzatot félévente legalább 3 érdemjegy alapján kaphat a tanuló.

1.2.4 Év végi eredménymérés minden tantárgyból kötelező (lehetőleg központi feladatsor alapján).

1.2.5 Javítási lehetőséget kell adni: -elégtelen témazáró esetén

-elégtelenre álló tanulónak félév és tanév vége előtt

1.2.6 Hiányzó tanulókkal pótlólag meg kell íratni az elmaradt dolgozatokat, témazárókat, ezekhez előtte elegendő felkészülési időt adni.

1.2.7 Egy tanuló egy tanórán több osztályzatot is kaphat.

1.2.8 Tantestületi határozat alapján a tanulók írásbeli munkáinak külalakját is osztályozzuk. Ez bekerül a naplóba, a félévi és év végi bizonyítványba is. Minden szaktanár félévente legalább 1 külalakjegyet köteles adni a tanulónak az ő tantárgyából.

1.3 Értékelés tárgya- mérési eszközök

1.3.1. Szóbeli, írásbeli teljesítmények.

1.3.2. Gyakorlati munka elsősorban technika, számítástechnika, rajz, testnevelés tárgyak esetén

1.3.3. Órai munka.

1.3.4. Tanórán kívüli tevékenység: verseny-eredmény, szorgalmi feladat(kutatás, kiselőadás)

1.3.5. A tanár joga az értékelés időpontjának, formáinak és körülményeinek megválasztása, de elsődleges mindenkor a helyes szakmai szempontok betartása.

1.4 .Értékelés szerepe

1.4.1. Tájékoztatja a tanulót és a szülőt a végzett munka eredményességéről.

1.4.2. A standarhoz kell viszonyítani a minősítési rangsornak megfelelően.

1.4.3. Ki kell fejeznie a tanuló önmagához mért előrehaladását a fejlesztés érdekében.

1.4.4. Nem használható fegyelmezési eszközként.

1.4.5.Lehetőséget teremt önértékelésre, véleményformálásra, osztályszintű közös értékelésre.

1.4.6.Az értékelés legyen objektív, segítő szándékú, nevelő hatású.

1.5 Értékelés dokumentumai, adminisztrációs teendők

1.5.1 Értékelés dokumentumai az OM által előírt nyomtatványok: osztálynapló, tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, bizonyítvány. A témazáró dolgozatok megőrzése az iskola feladata 2 évig.

1.5.2 Osztályfőnöki feladatok:

-Figyelemmel kísérni az érdemjegyek ellenőrzőbe való bejegyzését.

-Hónap végén a szülői aláírásokat ellenőrizni.

1.5.3 Szaktanári feladatok:

-Az osztályozó naplóban pirossal kell jelölni a témazáró dolgozatok érdemjegyeit.

-Szóbeli és írásbeli felelet jelölhető eltérő színnel.

1.6 Félévi és év végi osztályzat kialakítása

1.6.1 Figyelembe vesszük a szerzett érdemjegyek átlagát.

1.6.2 Nagyobb súllyal számítjuk a témazáró dolgozatok jegyeit.

1.6.3 Figyelembe vesszük a jegyek sorrendjét, a javítás, rontás tendenciáját.

1.7 Tantárgyi jutalmazási rendszer

1.7.1 Szóbeli dicséret (órán) és jutalompont.

1.7.2 Szaktanári dicséret: tantárgyi munkában végzett kiemelkedő teljesítményért ( írásban: ellenőrzőben a félévi bizonyítványban, naplóban „D” betűvel jelölve az 5-ös osztályzatot.)

1.7.3 Nevelőtestületi dicséret: több tárgyból kiemelkedően teljesítő tanulónak (anyakönyvbe és bizonyítványba bevezetendő).

1.7.4 Igazgatói dicséret: tanév végén ill. tanév közben kimagasló eredmény esetén ( városi, területi versenyen elért kiemelkedő eredményért; megyei és országos versenyeken elért helyezésekért)

2. Magatartás és szorgalom értékelése

2.1 Irányelvek:

-Pedagógiai Program

-SZMSZ

-Házirend

-Az iskola hagyományai és erkölcsi normák

2.2 Magatartás értékelésének szempontjai:

2.2.1 A követelményekhez való viszony

2.2.2. A közösségre gyakorolt pozitív hatás.

2.2.3 A tanuló magtartásának külső és belső okai.

2.2.4 Életkori sajátosságok.

2.2.5 A kapott nevelői dicséretek és elmarasztalások („Feljegyzések” füzet vezetése)

2.3 Magatartás minősítése:

Példás

Jó

Változó

Rossz

Bővebben lásd PP 4.10.

2.4 Szorgalom értékelésének szempontjai

2.4.1 Figyelem és aktivitás

2.4.2 Önálló munka és önellenőrzés.

2.4.3 Kötelességtudat.

2.4.4 Többletmunka.

2.4.5 Közvetlen környezete, életkörülményeinek hatásai.

2.4.6 Életkori sajátosságok.

2.4.7 A „Feljegyzések” füzetben összegyűlt dicséretek és elmarasztalások számai.

2.4.8 A tanuló mérhető teljesítményével nem minősíthető a szorgalma.

2.5 Szorgalom minősítése

Példás

Jó

Változó

Hanyag

Bővebben PP 4.10.

2.6 Magatartás és szorgalom jutalmazási rendszere (Lásd: SZMSZ III.3.)

Osztályfőnöki szóbeli dicséret

Osztályfőnöki írásbeli dicséret

Igazgatói szóbeli dicséret Igazgatói írásbeli dicséret

Tantestületi dicséret

Tanév végi dicséret és jutalomkönyv

2.7 Fegyelmező intézkedések (Lásd: SZMSZ III. 3.)

Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés

Osztályfőnöki intés

Igazgatói figyelmeztetés

Igazgatói intés

Az alsó tagozatos munkaközösség elkészítette A szöveges értékelés az 1. –4. osztályig c. dokumentumot, mely a PP része. (Lásd részletesen ott 4.7.)

5.2.2. Az egyes tanulók és egyes osztályok mérésének, fejlődésének és teljesítményének követési rendje

A szabályozás célja: a tanulókat érintő mérések tervezettek legyenek. A mérés adjon információkat a tanulók, osztályok jelenlegi teljesítményéről és a fejlesztés lehetőségeiről.

Felelős: az igazgatóhelyettes

Hatókör: mérésben, fejlesztésben részt vevő pedagógusok

Dokumentumok, bizonylatok: mérő lapok, összesítő, egyéni fejlesztési terv

A folyamatszabályozás tartalma:

A mérés az alábbi táblázat szerint történik:

Mérési terület	Évfolyam	Felelős	Határidő
Matematika és magyar nyelv tudásszint	1-8.évfolyam	Tanító, magyar és matematika tanár	Szeptember 30. Május 31.
Szövegértés	3.és 7.évfolyam	Tanító, magyar tanár	Május 31.
Német nyelv tudásszint	3.4.5.6.7.8.	Tanító, német tanár	Szeptember 30. Május 31.
Matematika kompetencia mérés	4.6.8.	Matematika tanár, mérési koordinátor	Május 31.
Magyar szövegértés kompetenciamérés	4.6.8.	Magyar tanár, tanító, mérési koordinátor	Május 31.
Fizikai állóképesség	1-8. évfolyam	Tanítók, testnevelés tanár	Október 30. Május 31.
Neveltségi szintfelmérés	5. 8. évfolyam	Osztályfőnökök	Szeptember 20.

Az OKÉV mérések végrehajtásáért a mérési koordinátor a felelős.

Az intézményi mérésekhez a mérőlapokat el kell készíteni. A mérőlap feladatait úgy kell összeállítani, hogy épüljön a tantárgy adott évfolyamon előírt tantervi követelményeire, illetve az adott életkorban 40 perc alatt megoldható, teljesíthető legyen.

A mérőlapokat a szaktanárok, tanítók, a mérési koordinátor javaslata alapján az iskola igazgató hagyja jóvá. A jóváhagyott mérőlapok minden érintett számára kötelező. A mérés céljáról és idejéről a résztvevőket tájékoztatni kell. ( a tanulókat szóban, szülőket írásban) A méréshez nyugodt körülményeket és felügyeletet kell biztosítani.

A táblázatban jelzett felelősök személyenként értékelik és összesítik a mérőlapok eredményeit. Az eredményeket a mérési csoport elemzi, fejlesztési irányokat határoz meg. A mérési csoport tagjai a mérési terület egy-egy érintett pedagógusa, vezetője a mérési koordinátor.

A pedagógiai program 83-88. oldalig tartalmazza a tanulók értékelésének és minősítésének formáit.

Az egy osztályban tanító pedagógusok 3 havonta megbeszélést tartanak a tanulók tanulmányi eredményeiről, a magatartás, a szorgalom és a nevelés területén lévő változásokról, ha van a kompetenciamérés eredményeiről. Azoknál a tanulóknál ahol teljesítmény visszaesés található az eredményeikben, fejlesztéseket kell meghatározni, és azt dokumentálni kell a fejlődési lapon. Fél és év végén az osztályfőnökök összegzést készítenek a fejlesztés eredményeiről és átadja az igazgatónak.

A mérések és a fejlesztési eredmények az év végi értékelés részei. Az adatokat a MIP értékelésekor és javaslatok megfogalmazásakor figyelembe kell venni.

6.1. A MIP felülvizsgálata

Az iskola vezetése a minőségirányítási rendszert évente legalább egy alkalommal, de szükség esetén a minőségi vezető kérésére többször is felülvizsgálja. A felülvizsgálat során ellenőrizzük e megfelelőséget és rendszerünk működésének hatásosságát. A felülvizsgálatot a függetlenség biztosítása érdekében a minőségi vezető irányításával a belső auditorok végzik, az adott szolgáltatásban vagy tevékenységben nem érintett egy-egy vezető munkatárs bevonásával.

A felülvizsgálat kiterjed a következőkre:

• Partneri elégedettség és kifogások (panaszok)
• Belső auditok eredménye
• Erőforrások helyzete
• Szolgáltatások hatékonysága, megfelelősége
• Helyesbítő, megelőző tevékenységek
• Változások szükségessége
• Korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata
• Belső auditorok munkájának értékelése
• A minőségirányítási rendszer tökéletesítése, szükséges változtatások
• Erőforrások fejlesztése
• Szolgáltatások fejlesztése

A vezetőségi átvizsgálás megállapításait és a hozott intézkedéseket a minőségügyi vezető feljegyzésben dokumentálja.

A feljegyzés rögzíti

· A megállapított eltéréseket.

· A helyesbítő intézkedéseket,

· Az intézkedés végrehajtásáért felelősöket és

· A határidőket.

A minőségi vezető igazolja aláírásával és dátummal a felülvizsgálat megtörténtét, és ismételt aláírásával, dátummal az intézkedések végrehajtásának ellenőrzését.

6. 2. A dokumentumok kezelése

A MIP elfogadása és jóváhagyása után nyilvánosság elé kerül: hitelesített, fénymásolati példánya a tanári szobában az iskolai dokumentumok közé kerül, mindenki számára elérhetően. A minőségirányítási rendszer fenntartásával, működtetésével kapcsolatos összes dokumentumot számítógépes adathordozón, archivált formában tároljuk, gondoskodunk arról, hogy bizalmasan kezeljük és óvjuk az illetéktelenektől.

A minőségi kör megbeszéléseiről a minőségi vezető köri dokumentációt vezet, ezeket időrendi sorrendben tárolja, megőrzi. Erre a célra külön formanyomtatvány készül, belső használatra.

A partneri elégedettségmérésekkor használt kérdőíveket nem őrizzük meg, csak az ezekből készített elemzéseket dokumentáljuk.

A minőségirányítási munkánk során keletkezett tantestületi határozatokat, döntéseket vezetői hitelesítéssel, dátumozással csatoljuk az iskolai alapvető dokumentumokhoz.

Záradék

Hatálybalépés: 2007. szept. 1.

Hatályosság: A MIP az iskola minden tanulójára és dolgozójára kiterjed.

Felülvizsgálat: A melléklet kérdőíveit kétévente felülvizsgáljuk. A MIP felülvizsgálata, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, 2012-ben.

Nyilvánosság: Ágfalva honlapján

A tantestület 2007.03.12-i értekezleten elfogadta a MIP módosítását.

1.1.sz melléklet

Önértékelés

Téma: Együttműködés (16 pont)

1. Pályázatok megírásában, megvalósításában, iskolai rendezvények lebonyolításában részt vállalok
2. Az intézmény sikeres működéséért felelősséget és feladatot vállalok
3. Team munkában aktívan tevékenykedem
4. Szabadidős tevékenységeket szervezek a gyerekeknek

Téma: Kapcsolat, kommunikáció (20 pont)

1. A tanulók problémáira megoldást keresek
2. Kapcsolatteremtő képességem jó /szülők, kollégák, gyerekek/
3. A tanár-diák, tanár-szülő konfliktusokat megfelelően/jól kezelem
4. A kollégák közötti konfliktusokat megfelelően/jól kezelem
5. A tanulók tanulmányi előmeneteléről megfelelő tájékoztatást adok /gyerekek, szülők/

Téma: Munkafegyelem, munkavégzés, megbízhatóság, többletmunka (20pont)

1. Munkakörömre vonatkozó előírásokat maradéktalanul betartom
2. A folyosó/udvari/ ügyeletet pontosan ellátom
3. Rendszeresen részt veszek az iskola szabadidős programjain
4. Az intézményi dokumentumok ki-és átdolgozásában önként is részt vállalok
5. A munkaköri kötelezettségen túl is vállalok feladatot

Téma: Tanítás, oktatás, nevelés (44 pont)

1. Megjelenésem ápolt, rendezett, fellépésem, hangnemem határozott, példát mutató

2. Munkavégzésem fegyelmezett, oktató-nevelő munkámban következetes vagyok

3. Tudatosan, tervszerűen készülök az órákra